Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Kapor

Ezt 1 ember kedveli

A kapor A Csíki-medence, valamint az erdélyi konyha egyik közismert és közkedvelt gyógy-, és fűszernövénye. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig vadon is előfordul. Európába és az akkori Pannóniában valószínűleg a római legionáriusok hozták be. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, Anethum nemzetségének két fajtája közül a graveolens az ismert és az általánosan elterjedt.

Az ókori egyiptomiak, görögök és a rómaiak is kedvelték mint ételfűszert, a magját pedig az emésztés elősegítésére rágcsálták. A növény égetett magját vízzel keverték és erős fertőtlenítő hatása miatt sebgyógyításra használták. Az I. században élt görög orvos Dioszkoridész olyan gyakran alkalmazta betegeinél, hogy a kapor sokáig csak Dioszkoridész fűként volt ismert.

A középkorban pedig a boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát-medencében jelentős gasztronómiai szerepet tölt be, minden konyhában előszeretettel használják. A magyar nyelv a kapor szót a szláv nyelvekből vette át.

Egynyári zöldfűszer, aminek levelei, fiatal vágása valamint beérett termése, frissen és szárítva egyaránt hasznosítható. Kellemes illatú gyógy- és fűszernövény egyben, aminek aromája leginkább a köményre hasonlít, jellegzetes aromáját pedig az illóolajok adják.

1812-ben Charlemagne francia király utasítására széles körben kezdték termeszteni fűszernövényként. Mára már szinte világszerte kedvelt növény, a gyógynövényszakértők előszeretettel ajánlják csecsemőkori bélfertőzésre, vércukorszint csökkentésére, emésztés elősegítésére. Magjának rágcsálása javítja a kellemetlen szájszagot, teája pedig a kismamák tejelválasztását segíti.

Más elnevezései

Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxídáns, amely képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek.

A kapor tartalmaz még A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat. Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.

A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.

Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.

Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.

Kiválóan alkalmazható álmatlanság ellen és fogínygyulladás esetén is. Termésének teája másnaposság ellen is hatásosnak bizonyult, de használták csuklás, fejfájás és szamárköhögés ellen is.

További hatásai: vércukorszint csökkentő, nyálkaoldó, köhögés csillapító. Frissen vagy teaként fogyasztva: emésztési rendellenségek, puffadás ellen hatásos, kismamáknál pedig tejelválasztást serkentő. Nem annyira közismert, de a kaporfőzetek még a narancsbőrrel is felveszik a harcot. Hatóanyag kutatók már azt is bizonyították, hogy a kapormag a daganatos sejtek elleni küzdelemben is jól teljesít.

A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. 

Az erdélyi konyhában a tökfőzelékek, a kovászos uborka, a káposztás ételkészítmények elengedhetetlen fűszere, valamint szószók ízesítéséhez is sokszor használjuk. Desszertek fűszerezéséhez is használjuk, például kiváló fűszer a kapros-túrós palacsintában.

Forrás: www.nepgyogyaszat.hu

comments powered by Disqus