Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Nádasfürdő

Ezt 1 ember kedveli

Nádasfürdő borvizes terület, botanikai rezervátumként ismeretes. Közelében 4 hektáros forrásláp húzódik, jégkorszaki maradvány-növényekkel. Két glaciális reliktum megmentésére van lehetőség: a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és fogas pajzsika (Dryoopteris cristata).

Az Alcsíki-medencét lezáró Kisharam és Nagyharam vulkáni kúpok lábánál kialakult négyhektáros tőzeglápban feltörő nagy hozamú források szomszédságában alakult ki a hajdani Tusnádfürdő, amelyet később Nádasfürdőnek neveztek el. A fürdő Nagytusnádtól 4 km-re, Újtusnádtól 3 km-re található.

A Nádasfürdő az Alvégen felfedezett források mellett kialakult új fürdő miatt elvesztette jelentőségét. A láp központi részén láthatók a regi fürdő nyomai, amelyet hajdanában az egész Alcsík lakossága látogatott. Szekerekkel érkeztek és kádakat is hoztak amelyekben felforrósított kövekkel tették elviselhetőbbé a hideg borvízet.

A fürdő vizét az 1950-es évek elején kádakban és csebrekben a szomszédos településekre szállították. A víz tetejére szalma koszorút tettek, hogy a víz kilocsogását meggátoljak.

A nagy hozamú Nádasi borvízforrás palackozására a XX. század elején tettek kísérletet, de az akkori vékony falú üvegek nem voltak eléggé ellenállóak a gáz nyomásával szemben, így felhagytak vele. A Nádas tőzeglápot számos foglalatlan és foglalt (Nádasi borvíz, Fekete Győri borvize, Pallók vagy Endes borvize, Szemvíz forrás) nagy hozamú Na-Mg-HCO3-Cl típusú ásványvízforrás táplálja. A nyugat felé lejtő tőzegláp északi peremén a vasas és meszes források hatalmas limonit- és mésztufakúpokat építettek. Az 1800-as évek elején a helyi lakosok a mésztufát kitermeltek és kiégették, amelyet a tusnádi templom építésénél használták fel. A mészégető kemencék nyomai a Pallók árka szélén ma is jól láthatók.

1979-ben a régi 1,5 x 3 m-es fürdőmedence mellé a helyi téesz egy 4x4x1 m-es deszkamedencét építetett.

A 2002-es év nyarán megrendezték a II. hagyományos fürdőépítő kalákát NagyTusnád (Tuşnad Sat) mellett, a „NádasFürdő”-nek nevezett helyen, egy védett tőzeglápban. A program fő támogatói a Csíkszeredái Polgár-Társ Alapítvány, Hollandia, Romániai Nagykövetsége, a tusnádi közbirtokosság és polgár mesteri hivatal, a budapesti Pagony és az Axis. Kalákába jöttek a pécsi, budapesti, kolozsvári, Csíkszeredái és bukaresti egyetemisták, de voltak itt diákok Ausztráliából, Angliából és Spanyol-országból is. A házaknál elszállásolt vendégek nemcsak a tusnádi táj szépségével ismerkedtek meg, hanem a helység konyhaművészetét is megízlelhették. A munkában a helyi fiatalság és az idősebb nemzedékek is derekasan kivették a részüket.

A kaláka feladatai voltak: a medencék újrabélelése és egy deszkapadlózat létesítése körülöttük, rajta két öltözőfülkével; egy forrásház építése; ezen objektumok összekötése a külvilággal egy több mint 200 méter hosszú pallóút és lépcsők révén; egy étkezési pavilon építése a lápon kívül; a vízesés körüli hely rendezése, hogy fürdésre alkalmas legyen; egy másik közeli borvízforrás környezetének rendezése. Ezen kívül még festettek iránymutató- és információs táblákat-tereplépcsőket és ágfonatokat készítettek; valamint emeltek egy keresztet is.

A fürdőnél elkészült létesítményeket Esztány Győző építész és Jánosi Csaba tervezte, de az eredeti tervekbe sok egyéni ötlet is beépült. A tájépítészeti tervek Herczeg Ágnes, lakács Edvárd és László Viktor munkáját dicséri. Az alkotótábor idején felújították a két szabadtéri fürdőmedencét, a Nádasi-borvíz és a Pallók borvize fölé forrásház épült. A láp védelme céljából a létesítményeket 300 m hosszú deszkalanösvény kapcsolta össze. A láp északi peremén elkészült a filagória, az ökovécé, a tűzhely, az információs tábla és a kettős kereszt, amelyet a nagytusnádi pap nem tartott méltónak felszentelni. 

Mára a Nádasfürdő nagyon leromlott állapotban található!

comments powered by Disqus