Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíkkozmási Szent Kozma és Damján katolikus templom

Ezt 1 ember kedveli

Az első török betörések a Csíki-medencét a 16. század fordulóján érik el. Ezekben az időkben épültek azok az alacsony lőréses kerítések, amelyeket tipikusan csíki erődítéseknek tartanak számon. Egy viszonylag nem túl költséges védelmi megoldásról van, ezért is terjed el a szegényebb Csík vidéken. A falvakat csak néhol erősítették meg falakkal, vagy védőkapukkal. A Barcaság felél érkező reformáció a Tusnád-szorosnál megrekedt, így mindmáig a Csíki-medence falvai megmaradtak katolikus vallásúaknak.

A csíkkozmási templom a Csíki-medence egyik legkorábbi temploma. A falu elején áll őrszemként a Szent Kozmáról és Szent Damjánról elnevezett kerített templom, melyet az idők során többször átépítettek. Sajnos a Csík vidéken kevés románkori templom vészelte át évszázadok viharát.

A templom köré ovális alakban épült kőkerítés keskeny és alacsony. A nagy lőrések azt mutatják ellenben, hogy veszedelmes időkben az emberek a fal mögé menekültek. 1664-ben Ali basa tatárjai égették fel a falut. 1690-ben Thököly Imre kuruc csapataival és az őt segítő török-tatár csapattal Szent Ferenc napján tanyázott Csíkkozmás környékén, amely során „rettenetes károkat” okoztak a településnek. Lerombolták a templomnak két ablakát, két kis oltárképét és a nagy oltárnak tabernákulumját. A templom kis harangja és más kisebb tárgyak pedig szintén prédává lettek. A templom kőfala leginkább a cinterem, vagyis a temető behatárolása volt, mert a temetőbe csak szigorú szabályok szerint lehetett csak temetkezni. Például szenteletlen gyereket nem szabadott temetni a cinterembe, hasonlóan a gyónatlan embert, vagy akit megöltek.

Már az 1300-as években épített románkori templom védőszentje is Kozma és Damján volt. Mint arab orvosok Kis-Ázsiában gyógyítottak és terjesztették az evangélium igéit. A Diokleciánusz keresztényüldözés során végezték ki őket. E templomot alakították át úgy, hogy szinte nyoma sem maradt a csúcsíves stílusnak. Szerkezetüket tekintve maradt egyhajósnak, csak a szentélyüket hosszabbították meg.

A torony alapjaiban egykorú a templommal, 1772-ben három öllel meghosszabbították és gótikus ablakaikat is átépítették.

A templom déli bejárata előtt a gótikus ajtókeret és a torony alatti bejárat rímel egymásra. A szentély terrakottából készített álbordás hálózat díszíti, a vékony ívű bordák ahol összeérnek a gyámköveken emberfejes ábrázolás látható. A barokk átépítés során bontották le a szentély mérművekkel díszített csúcsíves ablakait. A régi oltárból Krisztus feltámadását bemutató aranyozott keretben fennmaradt oromkép maradt meg. Az oltárt keretező két stallumot a 17. században faragták hársfából és Szent Péter és Szent Pált ábrázolják. A Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló fő oltárkép 1842-ben készült.

A templomi székek még régebbiek is lehetnek, valószínűleg az oltár előtt álltak, s oda a főrendek ültek. A templomi ülésrendet is szigorú szabályok igazgatták. A két mellékoltár szintén a 17. századból való. A templom Domus Historica-ja szerint Apa István csíki főkirálybíró ajándékozta az egyháznak. Ugyancsak a Domus Historica tesz említést az oltár grádicsára, vagyis lépcsőjére került festékes szőnyegről, amely igen korai említése a székely festékesnek.

A gótikus templom falait, hasonlóan a többi csíki temploméhoz, freskók díszítették. Ezek közül csak néhány töredék látható mostanra, például a diadalív felett látható a virágos reneszánszot idéző részlet, de nagy valószínűséggel állítható, hogy a szentély freskói is megvannak a vakolatok alatt. A templom felújítása és újrafestése 1999-ben történt, amikor is több regisztert nyitottak a falkutatók az északi, illetve a déli falon, és több freskótöredéket találtak, amelyek valószínűleg vagy a szentek életét, vagy pedig az úgynevezett parasztbiblia egyes részleteit ábrázolhatja a találgatások szerint. A templom freskóit 300 évig a vakolat konzerválta, és amennyiben lesz pénz, majd tervbe van a szakszerű feltárásuk. A hajó mennyezetét eredetileg kazettás mennyezet díszítette. 1768-ban a barokk építéskor eltűntették.

A 18. század közepén a templom épületén nagyszabású átalakításokat végeztek. Az addigi gótikus épület barokk köntöst öltött. Nemcsak új mennyezet készült, hanem ekkor épült meg a kórus, és az északi oldalon a Nepomuki Szent János tiszteletére épült kápolna. Megmagasították a tornyot, belé órát szereltek és a déli bejárat elé barokk szoborfők és portikuszt, vagyis előcsarnokot építettek. A munkálatokat Kozma Ferenc és István, apa és fia, helybéli mesteremberek végezték, akik munkájukért 184 magyar forintot, hat köböl kenyérnek való búzát, két köböl zabot és két veder pálinkát kaptak.

Nemcsak a török-tatár seregek pusztítottak, a járványok is megtizedelték a népet. Az 1719-es pestisjárványra emlékezik a kerítőfalba épített latin és magyar nyelvtábla, amely hírül adja, hogy Kozmáson 826-an estek áldozatul a „fekete halálnak”, míg 1124-en maradtak életben.

Bibliográfia

1. Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

2. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

3. Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1977.

4. Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

5. Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

6. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

7. Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

8. Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002.

9. Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.


comments powered by Disqus