Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíkmenasági Szeplőtelen fogantatás katolikus plébániatemplom

Ezt 2 ember kedveli

Az Alcsíki medencében csörgedező Tapolca völgyében, a havasok közé rejtett magányos falu, zajongva működő fűrészmalmaival az ipart, régi nevezetes templomával a művészeteket képviseli – írta Orbán Balázs másfél évszázaddal ezelőtt Csíkmenaságról.

Az alacsony védőfallal kerített udvar közepén csaknem eredeti formájában él még a középkorban épített temploma. A kettős cseréppel borított védőfallal erősített fal közepes erősségű védrendszernek nevezhető. Nem találunk rajta védőfolyósót, de még lőréseket sem, mégis valószínű, hogy az évszázadok folyamán ellenállhatott kisebb csellengő csapatok támadásainak. Az erdélyi magyar falusi templomépítészet összes jegyeit magába foglalja.

A mostani templom helyén egy korábbi Árpád-kori templom emelkedett. Valamikor a 15. század fordulóján a kis templomot lebontották és helyére egy tágasabb gótikus templomot emeltek. A románkori templom emlékét az egyik sekrestye, az egykori szentély másodlagosan beépített görög kereszt formájú rózsa őrzi. Ilyen kereszt látható a magyar Szent Koronán.

Egy újabb, barokk átépítés során, 1836-ban a torony is új formát kapott, de régi harangja megmaradt.

Gótikus maradvány a templomtorony alatti bejárat kőkerete. A korai templom maradvány a résablak, ami méretében és formájában egyedülálló a csíkszéki templomoknál.

Az átépítés során szögletes záródású szentélyét kettősen hornyolt bordáshálózattal fedték. A bordák metszéspontjainál különböző festett címerpajzsok láthatók. A hálóboltozat bordáit kehelyidomú, változatos díszítésű gyámkövekre futnak rá.

A templom mai legnagyobb ékessége a szentély díszesen festett mennyezete. Az eredeti gótikus bordák szövedékében, indák és virágok között emberi alakok jelennek meg. Az oltár feletti négyszögekben a Nap és a Hold, majd a négy evangélista és a négy próféta alakja látható. A két oldalsó részen női szentek sorakoznak, Mária és Magdolna, Szent Borbála, Szent Katalin, Szent Ilona, majd Szent Margit, Szent Anna, Szent Klára és Zsuzsanna. Az oltártól balra látható egy kőből faragott szentségtartó, amelynek jellegzetessége, hogy két stílusirányzatnak a jegyei láthatóak rajta, a jobb és bal oldalt felfutó árkádív szerű díszítő ívek amik csúcsívbe végződnek, középen viszont egy reneszánsz rozetta dísz látható. A gótikus templomhajót a barokk időszakában átépítették és lapos deszkamennyzetettel fedték be. Érdekesség, hogy Csíkban található mintegy 20 gótikus templom egyikében sincs meg a hajót befedő gótikus mennyezet. Legtöbb helyen mivel költséges volt, meg sem építették, másutt elpusztult.

A hajóba később férőhelybővítés céljából kétoldalt karzatot építettek.

1858-ban a hajót oldalcsarnokkal bővítették, melynek okáról Orbán Balázs tudósít: „Figyelmet érdemlő e templom szárnyas oltára, mely régen főoltár volt. Hanem egy kegyes asszony új, cifrán aranyozott oltárt készítetvén ez helyéről kidobatott egy szögletbe, mígnem Hajnal Lajos püspök átutazván azt meglátván és műbecsét azonnal átlátván kérte, hogy ez oltárt régiség miatt nem becsülik, adják el neki, hogy a fehérvári templomba vitesse. Az éles eszű leleményes székely hívek ebből átélték, hogy értékes valami lehet az a füstös oltár, minek következtében kijelenték, hogy attól semmi áron megválni nem akarnak. Jeles és öreg lelkészök, Miklós Gergely nemcsak megmenté az oltárt, hanem annak a templom hajójának déli oldalhoz toldatott mellékhajót is építetett. Ott van most a megmentett mitikus kép.” Legalább is ott volt az 1860-as években, amikor Orbán Balázs arra járt. 1915-ben azonban Budapestre szállították. Ma a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg. A szárnyak festett képein Jézus élete az angyali üdvözlettől a feltámadásig , az oromban Szent Anna Máriával és a kis Jézussal. A szárnyképek rokonságot mutatnak a csíkszentléleki szárnyasoltár képeivel. Valószínűleg nem egy mester kezeműve.

A 16. században készült Mária szobor a csíksomlyói faragó-iskolából került ki, nagyon hasonlít a csíkszenttamási Madonnához. A szobor a templom padlásáról került elő az 1940-es években, Szervátiusz Jenő találta meg, miközben az 1665-ös festett kazettás mennyezetet kereste. A szobrot jelenleg a plébánián őrzik. 120 cm magas és a 15. század harmadik negyedében készülhetett.

Legenda

A hagyományok szerint: Höltövényben a reformációkor kidobták a szászok, de egy potyandi szekeres ott menvén el, a szobor megszólalt, hogy: Vígy magaddal!” Talapzatán a Regina celli letare 1543 felirat olvasható. 

Kiegészítő olvasmányok

1. Botár István: Egy ásatás mozzanatai. A csíkmenasági templom kutatása, Örökségünk, 2007. I. évf., 4. sz.

2. Jánó Mihály: A csíkmenasági római katolikus templom falképeinek kutatástörténete, Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008., Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2009.

3. Nemes István: Egy ősi közösség 1829-ben: Kovács Miklós püspök látogatása Csíkmenaságon, Keresztény Szó, 2014., 3. sz.



Bibliográfia

1. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

2. Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története1918-ig. Budapest, 1994.

3. Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

4. Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.

5. Botár István: Kövek, falak, templomok. Régészeti kutatások Csík középkori templomaiban 2002-2007 között. Csíkszereda, 2009.

6. Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002.

7. (Demény István Pál – M. László Zsuzsanna: A Hargita megyei gótikus falfestményekikonográfiája. Csíkszereda, 1979.


comments powered by Disqus