Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíksomlyói kegytemplom

Ezt 1 ember kedveli

A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek első temploma gótikus stílusban épült 1442-1448 között. Mellé egy kisebb méretű kolostort is építettek a szerzetesek. A templom épülete, több török- és tatárbetörést átvészelve, 1802-ig állt. Az épületeket a XVII-XVIII. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett, és új templom építése mellett döntöttek.

A mai Kegytemplom építése 1804-ben kezdődött Schmidt Konstantin építész tervei szerint. 1876-ban szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök, Sarlós Boldogasszony tiszteletére, ma is ez a templom búcsúnapja.

A templom legértékesebb tárgya Szűz Mária kegyszobra, mely a XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok közül ez a legnagyobb, 2,27 méter magas. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a Hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is láttatja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején, az egyház „Csodatevőnek, segítő Szent Szűznek” nevezi el. A sok tűzvészt és pusztítást átvészelt kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll.

A templom a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legfontosabb helyszíne. A templomot 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A barokk templom 1876-ra készült el. Berendezésének nagyrészét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek, Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Erzsébet, Szent Anna, Nepomuki Szent János és Keresztelő Szent János, valamint Kortonai Szent Margit tiszteletére. A kórus alatt a szenvedő Jézus oltárát láthatjuk. 

A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette 1831-ben. A templombelső értékes darabja az orgona, amely 1931-ben készült. A csehországi Grottauban készített színes ablakok 1905-1911-ből valók. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény tekinthető meg. 

A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán pedig Szent László király szobra áll. Ez utóbbiak Runggaldier József szobrász alkotásai, 1905-ben készítette őket, Grödenben (Tirol).
A templom belsejét újabb kori alkotások is ékesítik, mint például az 1980-as években készült sekrestye ajtaján, valamint a folyosó ajtaján található domborművek, melyek Vincefi Sándor, csíkszeredai származású szobrászművész munkáját dícsérik. 

Szintén az 1980-as években készültek a főhajó baloldalán elhelyezett hosszú pad támláját ékesítő domborművek, melyeke Imets László helyi képzőművész alkotásai. 

A kórus alatt, a jobb oldali kijáratnál, az egykori háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található 1686-ból. 

A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik. 

A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll a következő tartalommal:” Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.“ A kronosztikon piros betűi 1834-ből valók, mely a diadalív építésének dátuma. A templombelsőt Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben.

A kegyszobor

A templom legértékesebb és legismertebb darabja, a Szűz Máriát ábrázoló kegyszobor, mely a XVI. század elején (1510-1515) készült. A reneszánsz jegyeket viselő alkotás hársfából készült. Alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. Mária alakját egyszerre ábrázolja napba öltözött Asszonyként, lába alatt a holddal, fején tizenkét csillagból álló koszorúval, ugyanakkor királynőként is, fején koronával, jobb kezében jogarral, és bal karján fiával, Jézussal. 

1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el. A kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. 

A századok során a kegyszoborral sok csodaként számontartott dolog történt. Többször előfordult, hogy olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte az egész templomot. Nagy katasztrófák előtt pedig szomorúnak látták az emberek az arcát és többen számoltak be arról is, hogy ilyenkor véres könnyek potyogtak a szemeiből.

Az 1661-es török-tatár betörés alkalmával, amikor a templomot felgyújtották , a Kegyszobor sértetlen maradt. 

A hagyomány szerint az egyik tatár vezér el akarta lopni a szobrot, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér ledobta a szobrot a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a kegyszobron. 

A Mária szobor előtt elmondott imák igen sokszor meghallgatásra találnak. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett fogadalmi tárgyak, melyek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Az 1940-es évektől napjainkig márványból készült hálatáblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya meghallgatja a hozzá fordulók kéréseit, imáit. 

comments powered by Disqus