Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíkszentimrei Szent Imre herceg római katolikus templom

Ezt 1 ember kedveli

Dr. Jancsó Benedek és Vofkori László által talált források szerint Csíkszentimrén a 13. században már román stílusú templom álhatott. És természetes is, mert a Bethlen-lustra szerint (1614) Gyergyószentmiklós és Csíkszentgyörgy után a harmadik legnépesebb település volt.

Római katolikus temploma gótikus eredetű, 1776-ban kapta mai barokk alakját. Szárnyasoltára a 16. század elején készült, padlásáról több 15. század végi táblakép is került elő. A mai formában álló templom 1776-ban épült "Tengerszeg tízes területén, az egyházközség és báró Henter Ádám költségén", amikor egy régebbi templom gótikus, azaz csúcsíves elemei beépültek az új, többnyire barokk templomba.

A templom középső részét, a hajót teljesen új formába öltöztették. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. A régi templom hálóboltozatának és gótikus záróköveinek csak a nyomai állapíthatók meg.

Az 1776-os átépítés után a Domus Historiában az alábbiakat jegyezték fel: "A templom északi oldalában épített kis kápolnát (Szt. József kápolna) maga B. Henter Ádám kellő csínnal fölszerelte, s fenntartásáról gondoskodott. Mely gondoskodás határozott biztosítása írásban a nagy nevű alapító nagy nevû unokájától B. Henter Józseftõl nyert, ki 1867.-i ápr. 2.-án kelt, s a megye levéltárába másolatban letett végrendeletében ezeket írja: A Csíkszentimrei kápolnát, mely alatti sírboltban boldogult atyám, őseim nyugosznak, s hova az én poraimat is viendik, fenntartani s javítani Csíkszentimrei jószágom birtokosa tartozik."

A templomban található egy szép régi szárnyas oltár részei, két nagy szárny. Ezeken nyolc nagy táblakép található. Ezek Szűz Mária életéből és Jézus Krisztus passziójából vett jelenetek. Szakértők szerint a 15. század végéről származnak. Ezeken kívül van még két nagyobb méretű táblakép, melyek egy másik szárnyas oltár részei lehettek, mert a méretei nem találnak a másik szárnyas oltár részeivel, de régebbiek és kivitelben is mások. Különben a tábla-festészet legkorábbi emlékei a csíkszentimrei táblaképek.

A templom egy másik csodálatos értéke egy olajfestmény, mely "Fogadalmi kép" 1767-bõl amelyet Antal István csíkszentimrei nemes festetett. A megfeszített Krisztus látható felül kis angyalkákkal és két oldalt, a kereszt mellett egy szép imádság az akkor beszélt magyar nyelven. 

1717-19-ben a pestisjárvány 404 áldozatot követelt. S míg más falvakban alig maradt túlélő, itt az életben maradottak száma 322 volt. Ennek emlékét a temető sarkánál elhelyezett kő emlékoszlop őrzi abból az időből.

 

comments powered by Disqus