Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíktusnádi római katolikus templom

Ezt 1 ember kedveli

Csíktusnád a pápai jegyzékben nem szerepel, pedig román kori keresztelőkútja van, és régi egyháznak tartják. Ezt az is alátámasztja, hogy az 1567-es adóösszeírásban „Twsnad" néven 41 kapuval szerepel, bár Kozmásnak volt a filiája és Kozmás ekkor csak 17 kapuval van bejegyezve.

Az 1595-ös évben a fehérvári országgyűlés 16 art. szerint: „Tusnád olyan taxális hely, mely... csak is portai adót fizet rovás szerint, de fejedelmi adót nem." Tusnád és Verebes is Kozmásnak volt filiája s csak 1726-ban (más adat szerint 1719-ben) szakadt el. „Temploma csak 1802-ben épült, de a helyén már 1571-ben egy kápolna állott" - írja Orbán Balázs. Egyházi adatok szerint 1690-ben Tököli emberei e kápolnát kifosztották. 

A község múltjáról kevés biztos adatot ismerünk.  A tusnádi egyházi levéltári adatok szerint 1571-ben már volt egy - feltehetően késő gót - kápolnája, amely minden megkívánható felszereléssel el volt látva. Egyházi iratai valószínűleg az 1690-es Tököli-féle pusztításkor mehettek tönkre, mert ezekből semmi sem maradt az utókorra. Anyakönyvek így csak 1728-tól vannak, tehát az 1726-os különválásától, mert addig Kozmásnak volt a filiája.

Mai temploma 1802-től 1810-ig épült. Hogy milyen templomot használtak a tusnádiak 1690 után és milyen címen tudták 1726-ban elnyerni a Kozmástól való elszakadást és önálló egyházközség létesítését, erre vonatkozólag nincs adatunk. Bár az egyházi feljegyzések megemlítik, hogy 1690 után építettek egy kápolnát. Lehet, hogy csak egy elpusztított kápolna megmaradt falai között, új felszereléssel rendeztek be egy kápolnát, amíg a mainak a felépítésére sor kerülhetett.

comments powered by Disqus