Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Szent Kereszt római katolikus templom

Ezt 1 ember kedveli

A műemlékké nyilvánított templomot a Szent Kereszt felmagasztalására 1751 és 1758 között barokk stílusban építették, ez volt a város első temploma. Azelőtt a csobotfalvi egyházközséghez tartozó szeredai hívek a Mikó-vár kápolnáját használták imádkozóhelyként.

Szalai b. Sztolyka Zsigmond Antal püspök 1751-ben Csíkszeredát önálló plébániává szervezte, és kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Ő építtette a barokk templomot és a hozzá tartozó plébániát, kántori lakást és iskolát. Az egyházközség költségén felépült templom méretei az akkori egyutcás településhez igazodtak. Csíkszereda városának, Csíkszék vásáros helyének megfelelt abban az időben ez a templom.

1878-ban azonban a város fejlődésnek indult, miután vármegye székhely lett. A templom egyre kevésbé felelt meg a növekvő katolikus közösség igényeinek, és már a XX. század elején megfogalmazódott egy új templom építésének szükségessége. Az új templom tervét el is készítették, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A történelem azonban meghiúsította a tervek megvalósítását. A munkálatok elkezdése előtt kitört az első világháború. Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. Előbb ezeket kellett újjáépíteni. Új templomot csak jóval később, az új évezredben sikerült építeni. A templom szomszédságában található a plébánia épülete, mely 1928-ban épült Berek Ferenc tervei alapján, az 1916-ban leégett elődje helyén, Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök, a megye, a hívek és a közbirtokosság hozzájárulásából.

A templom belsejében a barokk stítusú főoltár hívja fel magára a figyelmet. Az oltár a Szent Keresz tiszteletére készült, különös tehnikával: feszület, golgotai domborítás és festmény. Készítője Schuchbauer Antal szobrász. 

A templom északi falához 1771-ben építették a Nepomuki Szent János Káplnát, melyet, a templommal együtt, Batthyány Ignác püspök szentel fel 1784-ben. 

Két igen értékes kegytárgyat is őriznek a temlomban. Az egyik egy talpas feszület, melyen az ún. áldó Krisztus alakja látható. A kereszt szárait az evangélisták szimbólumai díszítik. Ez a kegytárgy Mátyás király idejében, 1470 körül készülhetett, a feszület talpa viszont későbbi, XVII. századi munka. 

A másik kegytárgy a Mária Kongregáció Könyve, mely a csíksomlyói ferences kolostorban készült 1731 előtt. Fatáblája vörös bársony bevonatú, ezüstverettel, csatokkal, díszkötése aranyozott és poncolt.

comments powered by Disqus