Oszd meg Facebookon! Oszd meg Twitteren! Oszd meg Google Pluson! Oszd meg Pinteresten! Küld el e-mailben!

Csíki-medence borvízforrásai

Csíkszék földjét északon a kristályos kőzetekből felépült Gyergyói-havasok, a Nagy- hagy más-hegy ség, a Naskalat-hegycsoport, keleten a kárpáti homokkő rétegekből álló Tarkő-hegység és a Csíki-havasok, délen a szintén kréta korú flis homokkő rétegek­ből kialakult Torjai- és Bodoki-hegység valamint a Csomád-Büdös-hegycsoport vul­káni kőzetei alkotják. Nyugaton a hosszan elnyúló Hargita-hegység uralkodóan ande­zit kőzetekből álló vulkáni építményei sorakoznak.

A Felcsíki-, Középcsíki- és Alcsíki- medencesort vastag vulkáni piroklasztit törmelék, tavi üledék és folyóvízi hordalék tölti ki, amelyben gazdag szénsavas víztároló rétegek alakultak ki.

A Csíki-medence hossztengelye mentén előforduló szénsavas ásványvizek egy része enyhe termalitást mutat.

A kristályos és a flis homokkő rétegeiből feltörő, sós és kénes borvízforrások általában alacsony vízhozamúak. Csíkszék a Székelyföld egyik borvizekben leggazda­gabb vidéke.

 Csíkmadarasi borvíz

 Csíkmadarasi borvíz

Madaras - még a pap es fazakas. A rigmus sokat elárul a falu múltjáról. A fazekasság mellett az okiratokban sok szó esik a fejedelemségek idejében művelt higany- és vasbányá­iról, valamint hámorairól. A Fertő és a Madarasi-Hargita 1800 m magas csúcsai között eredő Nagymadaras-patak for­rásvidékén, a Sárigás- vagy Bánya-pataknak nevezett völgy­ben találhatók a régi, cinóbert vagy vörös higanyszulfidérc telléreket tartalmazó felhagyott bányák.

A régi bányák környékén a szűk völgyekben törnek elő Csíkmadaras nevezetes borvízforrásai. A Nagymadaras-pataka és bal oldali mellékvölgye összefolyásánál, egy régi geológiai kutatófúrásból tör a felszínre a Fehér­kavicsos- vagy Szederjesi borvíz. Az ártézi kút vize langyos, hőmérséklete 16 °C és magnézium-hidrogénkarbonátos. Széndioxid-tartalma 1188 mg/1. 

Forrás: Székelyföld borvízei, szerk.: Jánosi Csaba, Péter Éva; Polgár-Társ Alapítvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, Csíkszereda, 2009.  

 Csíkrákosi borvíz

 Csíkrákosi borvíz

Csíkmadarastól délre, a kiszélesedő csíkrákosi Borvízrétet behálózó vízleveze­tő csatornákban több ásványvízforrás tör fel a megnyitott talajvízrétegekből. Az út és a vasút közötti részen 6 m mély, 20 cm átmérőjű vert kútból kálcium-magnézium- nátrium-hidrogénkarbonátos, szénsavas víz jön a felszínre. Csíkrákos északi részén, a Sósréten, az Olt jobb oldali árterén használatban volt egy 12 °C, magnézium-kálcium- hidrogénkarbonátos forrás is. Ásványisó-tartalma 2703 mg/1. A borvízforrás környé­kén erős széndioxid feltörés figyelhető meg.

A Borvízréti és Sósréti forrásokon kívül a régi katonai térképeken a sósréti Olt híd fölötti szakaszon is feltüntettek egy borvizfor- rást, amely a folyó szabályozási munkálatai során eltűnt. A falu északi kijáratánál a Kőd alatt, László István 7 m mély fúrt kútjában kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát tí­pusú, 11 °C hőmérsékletű, szénsavas víz van. A Felcsíki-medencét a Középcsíki-medencétől elválasztó Rákosi-szorosban a törésvonalak mentén több borvízforrás tört fel.

A földváráról ismert, piramisszerű Bogát alatt, kristályos palákból fakad a magnézium- kálcium-hidrogénkarbonátos jellegű Bogáti borvíz, amely korábban Bogátfürdőt látta el vízzel. Az udvaron levő kishozamú, Alsóbogáti-forrás magnézium-kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos vizét a lakosság ivóvízként használja. Az elmúlt években a Rákosi- fürdő területén két hidrogeológiai fúrást mélyítettek le, amelyek nagy hozamú ártézi víz­réteget tártak fel a szericites kloritos kristályos alapkőzetben. A GEOLEX és SNAM kutak langyos, 22 °C illetve 18 °C hőmérsékletű vasas, kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos típusú, szénsavas vizet hoztak felszínre. Bogátfürdő megújult, 2007-ben négyká­das melegfürdővel ellátott motel épült. Szabadtéri fürdőmedence kialakítását is terve­zik.

A Bogátfürdő feletti rétben az 1960-as években még használatban volt a fafoglala­tú Magyarósalji borvíz, az Eponcsa borvíz, a Vashátalatti borviz és a Vasútmelletti-forrás. Csíkrákos Olt melletti településrészével átellenben, a folyó jobb martjában tört elő a faküpübe foglalt Üléshelyi borvízforrás. Ezeknek a szénsavas ásványvízforrásoknak a vize nem volt vegyelemezve.

A fürdő mellett vezetett el hajdanában a Tatros-völgyén feljövő és a Kődön áthala­dó hadiút, amely a Rákosi Pogány vár és a Csicsói vár között kígyózott fel a Hargitára.

Mie­lőtt elhagyjuk Csíkrákost, érdemes megtekinteni a falu Göröcsfalva részében álló, festett tornyú, kora középkori templomát, és a Cserey kúriát, a bogáthegyi földváron felépített Szent Jakab kápolnát és a Pogányvár romjait.

 Mária forrás

 Mária forrás

Évenként két­szer, a pünkösdi és a Kisasszony napi búcsúk alkalmával több százezren gyűlnek össze a Nagysomlyó lábánál. A világ minden pontjáról ide érkező zarándokok a csodatevő Szűz Máriához imádkoznak. Az évszázadok során a csíksomlyói ferences kolostor Csík egyhá­zi és művelődési központjaként működött.

A borvízvilág itt is követ, írja Bányai: „a templom alatti rét végig, Csíkszereda felé le a Borlokán vagy a gimnázium felé, tele van jóízű forrásokkal. Híres, nevezetes a nagy köpübe foglalt Somlyói borvíz, ame­lyet korsókban szállítanak be az előfizető meg­rendelőknek minden reggel a házhoz. Alatta egy deszkabódés borvizes medence is van, a Bará­tok feredeje”. A vulkanikus eredetű Kis-Somlyó lábánál feltörő Lobogó- vagy Mária-forráshoz 1839-ben, a csíkszentkirályi Szabó Dávid faragott kőküpüt és vállut, amin a következő chronostichon és vers volt olvasható, amit Vitos Mózes jegyzett le:

                    „Rég fa VaLék. DarVas VenanCz VáLtoztata kőVé,

                     Már Vígan Lobogok, hogy klkl VágygyaL Igyék!

                    „Szomjasmerits, vagyigyál, imjóésfrissvagyokittis.

                     A barmok s madarak szomjukat űzik el itt.”

Vitos Mózes írja: „De hát mi mostohák által tarisnyázott szegény árva tanulók reggelin és négy órakor bicskahegyen belemártott száraz fekete czipónkat és kenyerünket hányszor üt­tettük el e drága forrás vizével?

A 14 °C hőmérsékletű borvízforrás nátrium-hidrogénkarbonátos típusú. A vizét a két világháború között és az azt követő évtizedekben előbb Bíró Péterék, majd a Kele­men család szállította hatszáz madarasi cserépkorsóban, két szekérrel Csíkszeredába és a környező falvakba, így Csíkszépvízre, Csíkcsicsóba és Madéfalvára.

A forrástól dél­re található Barátok feredejét a 2006-os Székelyföldi Fürdőépitő Kaláka során felújítot­ták. A szép kivitelezésű, hatszögű, fából készült medence helyén korábban egy 5x8 méte­res medence állt, szintén fából, amelyet az 1990-es évek elején tömtek be. 

 Zsögödfürdői borvíz

 Zsögödfürdői borvíz

Zsögöd Nagy Imre festőművész szülőfa­luja. A Határában kialakult Zsögödfürdő gaz­dag borvizekben. Az Olt Zsögödi-szorosát és a Harom-Somlyó vulkánok peremét átjáró tö­résvonalak mentén, a magmás eredetű ande­zitek repedéseiből nagy hozamú ártézi forrá­sok törnek fel. Zsögöd régi - Faluvégi, Bika­vér, Nádi, Petrei, Kőrösszegi, Feneketlentó, Szokolai vagy Picsaborvíz, Malomhágó alatti fúrás - borvízforrásai már elapadtak, nevük is feledésbe merült.

Zsögödfürdő az Olt jobb partján fekszik, forrásainak vizét Molnár Já­nos már 1873-ban vegyelemezte. A régi zsögödfürdői fürdőkalauzokat lapozva a követke­ző források leírására bukkanunk: István-forrás, Rezső-fürdő, Anna-forrás, Rózsa-forrás, Szentvér. Vitos Mózes írja, hogy a Vérkápolna melletti Szentvér-forrás vizét „Borszék fel­találása előtt igen sokan fürdésre hordták szét és ott helyben is majd természetes álla­potban, majd melegítve, csodás eredménnyel használták”.

A Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat 1981-ben, Zsögödfürdőn lemélyített 100 méteres kutatófúrása nyomán 19 °C hőmérsékletű, nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ártézi víz tört fel. A 60 1/s hozamú kútból nagy mennyiségű szabad széndioxid kerül felszínre, amelyet a Melegfürdő mellett kialakított mofettában használ­nak fel. A sétány alatt, az Olt holtárkában 50 cm átmérőjű betongyűrűbe foglalva 13,2 °C hőmérsékletű, 2551 mg/1 összmineralizációjú, nátrium- magnézium-kálcium-hidrogénkarbonátos borvíz tör elő.

 Cibrefalvi borvíz

 Cibrefalvi borvíz

A Gyimes felé vezető úton észak felé haladva, a Pogányhavas lábánál elterülő nagy­községet, Csíkszépvízet, a régen örmények lakta települést érjük el.

A Csíkszépvíz és Csíkszentmiklós között húzódó Csiga-patakban három szénsavas forráscsoport ismert. Az Alsó- vagy Cibrefalvi borvízforrás kálcium-hidrogénkarbonátos. 2007 nyarán, a korábbi fürdőmedence helyén új, 8 m átmérőjű, hatszögű medence ké­szült el. A medence keleti peremén négy borvizforrást foglaltak újra, hagyományos faküpübe.

A Pogányhavas lábánál, a Cibre-patak bal oldali mellékvölgyében tör fel a 60 cm betonküpübe zárt Felső borvíz. Ennek a forrásnak vegyi jellege azonos az előbbi­vel, kálcium-hidrogénkarbonátos. Koráb­ban itt Papfürdő néven kis népi fürdő mű­ködött.

A Bugyogós borvíz vagy Örmény­fürdő 7x7 méteres terméskővel és deszkával bélelt medencéje egy földcsuszam­lás során megsemmisült. A fürdő vize magnézium-hidrégénkarbonátos típusú volt, amelyen nagy mennyiségű széndioxid buborékolt át, innen kapta a Bugyogó nevet.

 Tiva borvíz

 Tiva borvíz

Csíkszentkirály déli, Csíkszentimre felőli kijáratánál, a hajdani téglagyár területén 1953-ban fúrták az első ku­tat, amelyből szénsavas víz tört fel. Ez a rövid fúrás alapozta meg a ma is mű­ködő Hargita Tiva borvízpalackozót.

A később fúrt F8 ISPIH hidrogeológiai fúrásból nyerik a magnézium-kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos borvi­zet.

A kút vizének hőmérséklete 13 °C és 1842 mg/l széndioxidot tartalmaz. A víz összmineralizációja 3215 mg/l. 

 Ágnes borvízforrás

 Ágnes borvízforrás

A Borsáros láp keleti részét átvágó műút bal oldalán van az 1891-ben alapított Borsáros vagy Bors-fürdő. A 16,5 °C hőmérsékletű fürdő vize a kálcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába tarto­zik. A fürdőt 2005-ben újították fel a fürdőépítő kaláka keretében. Ekkor foglalták újra a fürdő előtti borvízforrást, és a kaláka főszervezőjéről, Herczeg Ágnesről nevezték el Ágnes-forrásnak.

 András Pista borvíze

 András Pista borvíze

A műút és a régi Olt hídja között húzódó, több borvízforrás áztatta Borsáros tő­zeglápban él a törpenyír és a szibériai hamuvirág több példánya. Az út alatt, a láp szé­lében van az ismert András Pista csorgós borvize.

A víz kálcium-magnézium-nátrium-hidrogén-karbonát típusú, hőmérséklete 16 °C.

Összmineralizációja 2411 mg/l. 

 Csíkszentsimoni borvízforrás

 Csíkszentsimoni borvízforrás

A „sárba heverő Szentsimon” községet nagy kiterjedésű vizes élőhelyek övezik. En­nek köszönhetően, a térség egyik legnagyobb fehér gólya populációja él itt. A tőzeglápos ártéren gyakoriak a borvizes feltörések. Az Olt menti törésvonal-rendszerhez kap­csolódnak a Csíkszentsimon délnyugati részén található források: a Borréti borvíz, a Hevederfenyei- és az ettől nyugatabbra levő Lucsi- vagy Béhszéki-borvizforrás.

A Bor­réti borvíz az Olt bal parti gátjától mintegy 10 méterre van, korhadó deszkafoglalatban. Az elhanyagolt borvízforrás kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. Összes ásványisó tartalma 1733 mg/l. Széndioxid- tartalma alacsony, 616 mg/l.

A Borréti-forrástól délre a vasúti híd lábánál, az Olt jobb oldalán feltörő szénsavas ásványvíz is ha­sonló az előbbihez, káleium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A folyó jobb oldalán, az első teraszszínt alatt van az 50 cm átmérőjű betonküpübe foglalt Hevederfenyei-forrás. Tőle nyugatra, a mezőben 1x1 m betonfoglalatban tör elő a Lucsi- vagy Béhszéki bor­vízforrás. Mindkét forrás vize azonos típusú, kevert, nátrium-magnézium-kálcium- hidrogénkarbonátos-kloridos. A medence talapzatát alkotó flis rétegekből származó nátrium-kloridos víz keveredik a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos talajvízzel.

 Nyomási borvíz

 Nyomási borvíz

A Fiság tövén fekvő Csatószeg köz­igazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik. Már az 1800- as évek közepén említik a határában levő Tormási és Veressi borvizeket. Borvízforrásai közül az Olt a bal oldali árterén levő Tormási borvíz elapadt. Az ártéren és a falu központjában az 1950-70-es években az IFAA és ISLGC fúróvállalat több hidrogeológiai fúrást hajtott ki, amelyek közül napjainkban csak a nagy arzéntartalmú Csatószegi vagy Nyomási borvízként is ismert ártézi kút működik.

A nagy vastartalmú kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos forrás összmineralizációja 3495 mg/l. A víz hőmérséklete 11,9 °C, széndioxid-tartalma 1584 mg/l. A település déli részén, a Görgősön, az ISLGC F5, 61 m mély kútjának alacsony széndioxid-tartalmú vize (509 mg/1) szintén kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

 Bagoly borvízforrás

 Bagoly borvízforrás

Tusnád község belterületén két fúrásból tör fel ásványvíz. Az egyik Szeretszegben, a másik Alszegben van. A főút melletti Bagoly vagy Szeretszegi borvizet 1957-ben fúr­ták. A fúrás mellett épült fel 2005-ben az or­szág első Borvízmúzeuma.

A kút vizének hő­mérséklete 12 °C, nátrium-kálcium-magnézium- hidrogénkarbonátos. A település Alszeg nevű tízesében az 1960-as években mélyítettek le egy rövid fúrást, amelynek vize 13,5 °C hőmérsékletű és kálcium-nátrium-hidrogénkarbonát-klorid tí­pusú. Az Alszegi borvízforrás fából készült bélés­csőbe van foglalva. 

 Béka forrás

 Béka forrás

A mofetta gáz a vulkáni kőzetek talapzatát képező, s itt a felszínre kerülő töredezett flis rétegeken szivárog át. Közelében több borvízforrás is van, de csak a Kemping-te­lep sarkánál levő Béka- vagy Ifjúsági-forrás alacsony ásványianyag-tartalmú, kálcium- nátrium-hidrogénkarbonátos-szulfátos vize van foglalva.

A forrás vizének széndi­oxid-tartalma 2069 mg/l, hőmérséklete 11,5 °C. 

 Apor- és Mikes borvízforrás

 Apor- és Mikes borvízforrás

Napjainkban a Csomád lábánál kialakult teraszon, a Tusnádfürdő gerincét képező sétány mellett a következő borvízforrások vannak használatban. Északon a Rezső vagy Ilona-forrás, ami az alatta levő Rezsőfürdő (I. sz. fürdő) vagy Mezotermál strand szabad­téri medencéit látja el vízzel.

A sétány végénél az Apor- és Mikes-források ontják a va­sas, langyos borvizet. Ezektől északkeletre, a Stefánia gyógyintézet impozáns tetővilágítású melegfürdője mögött törnek fel az Anna-források. Az Anna I. és Anna II. nevű kutak biztosítják a Tusnád szállóval zárt folyosóval összekötött modern kezelőbázis ásványvíz­szükségletét.

A felszínhez közel levő kárpáti homokkő rétegekből fakadó Ilona-, Apor-, Mikes-, Anna I. és Anna II. források vize azonos jellegű, nátrium-klorid-hidrogénkarbonát típusú. A sétánnyal párhuzamosan feltörő források közül az Ilona borvíz össz ásványianyag tartalma a legmagasabb, 6716 mg/l. Az Apor-forrás ásványisó-tartalma 3156 mgl/l, míg a Mikesé 3698 mg/l. Az Apor és Mikes ivókutak vizének hőmérséklete 19,9 °C, illetve 16,5 °C, az Ilona-forrás vize 22,4 °C, az Anna-forrásé 20,1 °C.

Katalin forrás

Katalin forrás

A Katalin Fürdő – a helyiek szóhasználata szerint a Szeredai Strand – szomszédságában található a Katalin-forrás, melynek vize télen-nyáron 22 ⁰C-os. Ivókúraként krónikus gasztritisz és vesebántalmak kezelésére alkalmazzák. Fürdőként (az eredeti forrás fölé épült a fürdő két medencéje, így biztosítva a természetes vízcserét) hűléses, ér- és idegrendszeri bántalmak kezelésére alkalmas. A forrás vize ma, eredeti helyétől valamivel távolabb, a fürdő bejáratával szemben kiépített, kellemes környezetben található.

comments powered by Disqus